Kupchyna Elena belarusz külügyminiszter-helyettes interjúja a Magyar Nemzetnek
15.05.2013 г.2013.05.15.
Közvetlen járat indulhat Minszk és Budapest között
Elena Kupcsina külügyminiszter helyettes szerint az európai szolidaritás csakis a párbeszédre, s nem az elszigetelésre alapulhat
„Belarusz és Magyarország megértik egymást. A két nép mentalitása közel áll egymáshoz, s mind Budapest, mind pedig Minszk fontosnak tartja az államiság és a szuverenitás megőrzését” – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva az elszigetelés helyett a párbeszédet az európai szolidaritás alapjaként nevezve budapesti tárgyalásai után Elena Kupcsina külügyminiszter helyettes. A belorusz politikus kiemelte, hogy újabb lépésként erősíthetné a kétoldalú kapcsolatokat a magyar kultúra bemutatkozása Belaruszban, valamint a magyar nyelv oktatásának megindulása a minszki egyetemen.
Stier Gábor
Magyarországot nem veszíthetjük el, hiszen valamikor közeli barátok voltunk. Olyan kapcsolatot akarunk kiépíteni Budapesttel, mint Lengyelországgal vagy a balti államokkal. Mindezt talán fél éve Alekszandr Lukasenko elnök fogalmazta meg a jelenlegi nagykövet kinevezésekor. Az akarat tehát megvan, mi hiányzik akkor mégis ahhoz, hogy áttörésről beszélhessünk a kétoldalú kapcsolatokban? Miért az említett Lengyelországgal vagy Litvániával összehasonlításban jól érezhető lemaradás?
Mindenek előtt ne feledjük el, hogy Litvániával vagy Lengyelországgal ellentétben Magyarország nem közvetlen szomszédja Belarusznak. Erről legfeljebb szélesebb, európai kontextusban beszélhetünk. Hadd jegyezzem meg azonban, hogy ez a helyzet ugyanakkor az ilyen esetekben előforduló konfliktusoktól is mentessé teszi a kapcsolatokat. Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy még a két ország között rekordnak számító 2008-as 350 millió dolláros áruforgalom is jelentősen elmarad az említett két relációtól. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy e két országnak van tengeri kijárata, amelyek a belorusz áruk számára tranzitként is szolgálnak. Ehhez jön még a válság, s a kapcsolatok erősítését szintén lassító nyelvi akadályok. Ezek tehát olyan objektív tényezők, amelyeket nem egyszerű áthidalni, még ha a kérdésben megfogalmazottan kimondottan törekszünk is erre.
Egyértelmű, hogy az Európai Unió és Belarusz közötti feszültség nem segíti ezt az áttörést, az elmúlt talán két év botrányai, kiélezettebb viszonya után a minszki sajtó viszont olvadásról, a pragmatizmus felülkerekedéséről ír. Ön is így látja?
Az elmúlt hónapokban Párizstól Prágán keresztül Berlinig több uniós ország fővárosában is jártam, s úgy éreztem, hogy változik a Belarusszal szembeni megközelítés. Konkrét lépésekről még nem beszélhetünk, a légkör azonban egyértelműen kedvezőbb. Minket ez még nem elégít ki, hiszen úgy véljük, sokat tettünk a bizalom erősítéséért, s a döntéshozókkal folytatott párbeszéd nélkül a kapcsolatok aligha rendezhetők, de az előrelépést azért érzékeljük. A Németh Zsolt és Szijjártó Péter államtitkárokkal a minap folytatott budapesti tárgyalások is ezt erősítették meg, hisz mint az utóbbi egyebek mellett fogalmazott, Magyarország a kölcsönösen előnyös kapcsolatok erősítésére törekszik, s nem akar beavatkozni a belorusz belügyekbe.
Politikai okok tehát nem akadályozzák a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok alakulását. Milyen pozitív példákat tudna említeni, amelyek e téren is alátámasztják a fellendülést?
Ilyen például a breszti izzógyár és a General Electric Hungary közötti együttműködés, amelynek keretében magyar berendezéseken gyártják az energiatakarékos égőket. A magyarországi jelenlétet az MTZ sikere mutatja a leginkább, hiszen a Belarusz traktorok saját kategóriájukban a piac felét fedik le. A további előrelépést segítheti, hogy Belarusz az Oroszországgal és Kazahsztánnal közös vámunió európai kapuja, amely komoly lehetőségeket jelent a magyar vállalatok számára is. Ugyanígy komoly potenciál rejlik a turisztikai kapcsolatok erősítésében is.
Ám ez nehezen képzelhető el addig, amíg nincs közvetlen repülőjárat a két ország között, ami természetesen az üzleti kapcsolatok erősítésének is akadálya. Várható e téren előrelépés?
Korábban ez a Malévval működött, ám ez a múlt. A finisben vannak azonban a tárgyalások egy a Belavia által Minszk-Budapest-Belgrád útvonalat érintő, eleinte heti kétszeri járat beindításáról. Ez nemcsak országainkat hozná egymáshoz közelebb, hiszen Magyarország és Szerbia között sincs közvetlen légi összeköttetés.
S melyek lehetnek a legperspektivikusabb területek a kétoldalú gazdasági együttműködésben, s milyen kitörési pontok segíthetik a kereskedelem bővülését?
Az együttműködés legstabilabb területe a mezőgazdaságot érinti. Értékeljük e területen a magyar tudást és termékeket, de e téren is tovább akarunk lépni, például a feldolgozott termékek arányának növelése irányába. Perspektivikus a tudományos-techikai együttműködés, amely a rendszerváltás után sem szakadt meg. Említettük a turizmust, amely területen a növekedés már most a minszki magyar nagykövetség vízumkiadási kapacitásának határait feszegeti. A magyar építési vállalkozások számára is egyre nagyobb lehetőségek nyílnak, amelyeket más környező országok már felismertek. De a RÁBÁ-t is érdekli a belorusz cégekkel folytatandó együttműködés, s érdeklődik a belorusz piac iránt a KÉSZ Kft. is.
S ha már a beszélgetés elején Lukasenko elnök szavait idéztük, hadd jegyezzük meg, ezek fényében érthetetlen, hogy miért akadozik a magyar sikertörténeteként indult minszki stadion felújítás, amely volumenénél fogva lendületet adhatna az együttműködésnek?
Mindenek előtt jegyezzük meg, hogy ez a projekt nem a kétoldalú állami együttműködés jegyében indult. A Graboplan a két állam bevonása nélkül, magáncégként jelentkezett a Dinamo stadion felújítására kiírt pályázatra, s segítségért csak a problémák jelentkezése után folyamodott. S ha már így alakult, ebből a mindkét oldalon elkövetett hibákból tanulni kell. Ezen a gondon segíthet a működő német-belorusz példa alapján tervezett együttműködés. Óvnék attól, hogy e nem túl szerencsés történetet kivetítsük a kétoldalú kapcsolatok egészére, s a kormányközi vegyes bizottság új társelnökével, Szijjártó Péterrel abban egyeztünk meg, hogy a közeljövőben két-három nagy együttműködési projektet indítunk.
